HTML

A pénz szaga

Azt mondják, a pénznek nincs szaga.... Dehogynem!!! Van, aki megérzi, és van, aki nem. Fejlesszük együtt szaglásunkat!

Friss illatok

Linkblog

Tippek, ötletek, lehetőségek pénzszerzéshez

2010.07.15. 18:05 Dr. Flavius

Miért imádkozhatnak még a frankhitelesek?

Címkék: orbán árfolyam euró pénz infláció viktor lakáshitel adósság pigs államadósság kamatemelés maastricht chf frankhitel portfolioblogger közdazdaság

Áve Pecunia!

Például inflációért. Röhejesen hangzik és közdaságilag bizarr is, de más lehetőség nem sok maradt. Jobb lenne persze egy gőzhengerként dübörgő világgazdaság, ahol kamatemeléssel kell hűteni a fogyasztást, vagy épp a vaskosan szufficites államkincstárak garmada, ahol a befektetőknek eszébe sem jut egy olyan porszemnyi állam pénzébe menekülni, mint Helvécia… no, de ép ésszel ki mer ma ilyenről álmodni is?
A gond igazából valahol Maastrichtban kezdődött. Az Einheit mámorából frissen kijózanódott germán kollégák egyszercsak azon kapták magukat, hogy dettó ugyanolyan pénzük van, mint a görögöknek, vagy épp az olaszoknak, akiken addig fennhangon röhögtek. Emlékszünk még? A Modern Talking korszakban a líra volt Európa vécépapírja, és aztán egyetlen tollvonással kihirdették, hogy Szicíilától Rodoszig és vissza Andorrától Madeiráig: tessék euró – mert megérdemlitek. És szépen paritásba került a krétai kecskepásztor a német csúcstechnológiával. Vagy másképp fogalmazva a malacok (PIGS) beszabadultak a Bundesbank szépen suvickolt épületébe. Nehéz elképzelni, hogy senki sem gondolt arra, hogy egyszer ezek oda is piszkítanak.
A frankhitelesek tragédiája nem az, hogy a forint kockázatossá vált a külföld szemében (az euróval szemben esett 20-25%-ot az árfolyam, na bumm, szar ügy, de azért ez benne volt a pakliban), hanem hogy ezzel párhuzamosan maga az euró, vagyis a földrész jelképe és koronaékszere is eladói nyomás alá került, hisz ki a bánat akarja megvenni a mediterrán régió adósságait. A kettő együtt hozta ki a forint/frank kereszt 50%-os bezúgását, ami azért már nem olyan jó vicc.
A megoldás ebből a kelepcéből tulajdonképpen maga a pénz lehet, hisz Svájc legfontosabb terméke és exportcikke nem más, mint a frank, vagyis valahogy ki kell hajtani a spekulánsok és más befektetők kezéből azt a sok Tell Vilmos fejjel díszített helvét suskát, keressenek maguknak más célpontot. Erre jó lehet a „carry trade”, a spekulánsok kedvelt pénzgyára (amikor is például svájci frankban eladósodnak, hogy azt más devizában kamatoztassák – hatásos módszer nyugodt alvás ellen is), de kiváló megoldás lehet a kordában tartott infláció is, mert ugye melyik eszement befektetési alap csücsülne az 1%-ot sem kamatozó svájci pénzén, miközben az ezért kapható javak mennyisége tempósan csökken.
Hát akkor feleim, imádkozzunk egy kis szolid inflációért? Vagy inkább várjuk meg míg Viktor úgyis megment minket kollektíve?...

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://moneysmells.blog.hu/api/trackback/id/tr442154004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csokiájsz 2010.07.16. 11:22:05

alapvetően érdekes témát feszegető poszt, de nem hiszem, hogy ide kellene a laza szleng, pl germán kollégák, Tell Vilmos fejjel díszített helvét suskát, stb.

Ez a téma szerintem komolyabb ahhoz, hogy ennyire lazán lehessen venni, illetve a magamfajta laikus elveszik az ilyen jellegű utalások között.

A CHF mint exporttermék fogalmáról is szívesen olvasnék bővebben.

Dr. Flavius 2010.07.16. 12:15:59

@csokiájsz: Ígérem megfontolom a felvetésed. :)
süti beállítások módosítása