Áve Pecunia!
Egy klasszikus történettel kell kezdenem, mert erről fog szólni ez a blog:
Valahol Indiában, egy őserdei kisfaluban egy nap feltűnt egy férfi, aki azt mondta a falusiaknak, hogy majmokat venne darabonként 10 dollárért.
Mivel sok volt a majom a környéken, a férfi ezerszám vásárolta fel a majmokat a falusiaktól, darabonként 10 dollárért. Hamarosan a majmok kezdtek a környékről elfogyni, ekkor a férfi kihirdette, hogy attól kezdve 20 dollárt fizet a majmok darabjáért.
Az ajánlat új lendületet adott a falusiaknak, akik még nagyobb területről fogdosták össze a majmokat. Kis idő múlva azonban ismét kezdett akadozni az ellátás, a majmok ára már darabonként 30 dollárra emelkedett, de a majmok száma annyira megcsappant, hogy már egyet találni is igen nehézzé vált!
Ekkor a férfi kihirdette, hogy hajlandó 100 dollárt fizetni a majmok darabjáért, de üzleti ügyben vissza kell térnie a városba és távolléte alatt a helyettese vásárol majmokat a nevében.
A helyettes másnap így szólt a falusiakhoz: “Nézzétek abban a nagy ketrecben a sok majmot, amit a főnököm ezidáig összegyűjtött! Eladom nektek őket darabonként 50 dollárért, és amikor visszatér a nagyvárosból, újra eladhatjátok neki őket darabonként 100 dollárért.” A falusiak összegyűjtötték minden pénzüket (volt, aki még hitelt is vett fel) és megvették az összes majmot a helyettestől.
Ezután sem a férfit, sem a helyettesét nem látták soha többé a faluban, csak a majmok szaladgáltak mindenhol.
Ez a történet a Wall Streeten kötelező olvasmány.
