Úgy tűnik, súlyosan pazarló gazdálkodás folyik az IMF-nél, mivel a nemzetközi pénzügyi szervezet aranytartalékainak felélésére kényszerül: a 2010-es év első öt hónapjában az IMF már 54 tonnát értékesített nemesfém-tartalékából, holott eredetileg az egész évre 19 tonnát tervezett piacra dobni.
Nos ez a hír nem került a Financial Times címlapjára - nyílván vastag lehet az IMF PR-keretje is, az 54 tonna aranyból legalábbis valószínűleg jut bőven londoni sajtóreggelikre, vacsorákra, ebédekre... egy darabig még. A hírek szerint ugyanis az itt-ott már a "kereskedelmi bankok szakszervezeteként" is aposztrofált IMF apparátusának komoly restrikciókkal kell szembenéznie: a menedzsment szerint a következő 3 év során mintegy 100 millió dolláros költséglefaragást kellene megvalósítani a szervezetnél, hogy megrendült pénzügyi egyensúlyukat újra egyenesbe hozzák.
Nos, mit is javasolhatnánk nekik innen, Európa szemétdomjáról? Természetesen szigorú költségcsökkentést a dologi és a személyi kiadások tekintetében, létszámleépítést, a bőkezű szociális juttatások megnyirbálását, továbbá a teljesen felesleges és haszontalan közép-európai repülőutak beszüntetését. Az aranyhoz hozzányúlni ugyanakkor tilos és elfogadhatatlan, hiszen ez súlyosan veszélyeztetné a nemesfém-piacon kialakult törékeny egyensúlyt és káros beavatkozás lenne a piaci szereplők gazdasági viszonyaiba.
Áve Pecunia - mondta a császár - tessék takarékoskodni!
