Áve pecunia!
Pénzt keresni (szerezni) sokféleképpen lehet, de a legkönnyebb és legegyszerűbb módja ennek, ha legalább vigyázunk arra, amit már egyszer fáradságos verítékkel a házikincstárunkba belapátoltunk.
Éppen ezért örömteli hír számomra, hogy a jelentések szerint az elmúlt évben 232 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma országunkban! A hitelkártya ugyanis, drága feleim, semmi másra nem jó, mint hogy a bankok lenyúlják pénzeteket. Ebbéli törekvésükben persze sikeresen építenek gőgösségünkre, irigységünkre, félelmeinkre, de legfőképpen feledékenységünkre.
Az ajánlat egyszerű és hízelgő: kapunk egy szép hitelkeretet egy szép csillogó kártya formájában, mert olyan "értékes" ügyfelek vagyunk bankunk számára. Ezt a keretet persze felhasználni se muszáj, állhat biztonsági tartalékként is, de ha akarjuk (és mindig határidőre rendesen visszaperkáljuk) ingyen használhatjuk a bank pénzét, és még villoghatunk is polgártársaink előtt. Dagadhat is a keblünk - ez a gőgösség játszmája.
Drága feleim, ha banktól ajánlatot kaptok, jótékonyságra sose gondoljatok! Nézzük meg tehát mi lehet ebben a nagylelkű ajánlatban az üzlet a másik félnek:
1. Alapeset, és minden hitelkártya kibocsájtó leginkább erre hajt: a 45 napos határidő előtt az ügyfél elfelejti vagy nem is tudja nullára kiegyenlíteni számláját. És innen fog beindulni igazán az ördög motollája: a 40% körüli kamat ugyanis visszamenőleg fog ketyegni a teljes összegre, amit abban a hónapban felhasználtunk. Ha tehát az adott periódusban vásároltunk 100.054 Ft-ért, de a határidőig csak 100.000 Ft-ot csengetünk be nekik, akkor a teljes 100.054 Ft-ra számolják fel a kamatot. Ráadásul nemcsak kamatot fogunk fizetni, hanem egyéb büntető díjakat, kezelési költséget, stb... és innentől fogva drága feleim, bizton állíthatom, szinte sosem fogjátok tudni, hogy az adott pillanatban éppen mennyivel is tartoztok a "jóságos" bankotoknak. A havi értesítőket persze fogjátok kapni, de mire felbontjátok, az már fillérre úgysem fog stimmelni.... ördögi spirálba kerültetek.
2. Eset, a hatványozott baromság: az ügyfél véletlenül vagy tudatlanul készpénzt vesz fel hitelkártyájával egy ATM-nél. Figyelem, sokan megszívják: a postán való "csekkbefizetés" is készpénzfelvételnek számít, ha kártyáról történik. Ilyenkor a kamatszámítás azonnal megindul, és újra pörögni kezd a pénzcsapoló spirál.
3. Eset: az ügyfél óvatos, és csak biztonsági tartalékként igényelte a hitelkártyát, biztos, ami biztos alapon. Tedd a kezed a szívedre kedves Olvasó, egy teljes évig nem használsz egy kártyát és utána akkurátusan napra pontosan fogod tudni, mikor van annak évfordulója, amikor is az éves kártyadíjat kell befizetni? Mert ugye mondanom sem kell már, hogy mi történik, ha csak egyetlen napot is késel az éves díj befizetésével... Ami egyébként szépen szóródik egy 3 - 15 ezer forintos sávban és a banknak akár menet közben is jogában áll ezt módosítani.
Biztonsági tartalékként egyébként sem okos dolog hitelkártyát tartani, mert ha tételezzük fel kirúgnak az állásodból, a legnagyobb hülyeség lenne 40%-os kamatú hitelből élned.
Ha elfogadtok egy jó tanácsot egy aggastyán császártól, maradjatok meg a jól bevált mezei bankkártyáknál (angolul: debit card), ezekkel ingyen tudtok fizetni (néhány banknál még készpénzt is felvenni) és ugyan senki sem nyújtózhat velük tovább a takarójánál, de legalább nem is adtok könnyelmű lehetőséget a bankoknak a pénzszívásra.
Legyetek jók, és gazdagodjatok!
